Bárdudvarnok bemutatása, turisztikai és kulturális programok

Ha szeretnél pihenni, sok érdekességet megismerni látogass el Bárdudvarnok környékére

Bárdudvarnok testvérfaluja a romániai Csíkszentkirály.

A falú önkormányzata és lakossága szorossan tartja a kapcsolatot a település lakóival. Az elmúlt években többször látogattak el hozzánk kisebb küldöttséggel, illetve a bárdudvarnoki lakósok is ellátogattak Csíkszentkirályra

 TELEPÜLÉS MÚLTJA

A Hargita hegylánc és a Kárpátok keleti íve három medencét zár közre: Csík, Gyergyó és Kászon - a régi közigazgatási székek megosztása szerint. A Csíki-medencét a Zsögödi-szoros két további részre tagolja: Alcsík és Felcsík. Csíkszentkirály az Alcsíki-medence felső határánál fekszik, az Olt folyó két oldalán, hét kilométerre Csíkszeredától.




Nevét első szent királyunkról, Szent Istvánról kapta, így szinte biztosra kijelenthetjük, hogy a névadás 1083, Szent István szentté avatása után és 1192, Szent László szentté avatása előtt történt, mivel 1192-től kezdve már pontosítják melyik szent királyunkról van szó. A legenda szerint Csíkszentkirály névadása beleilleszthető abba az úgymond „névadási hullámba”, mely az 1061-es második pogánylázadást követte. A hagyomány szerint, mivel a már megkeresztelkedett székelyek vissza-visszatértek korábbi pogány hitükhöz, I. László magyar király eltörölte az összes pogánykori nevet és címet, de még a települések ősi neveit is, így próbálván megerősíteni a nyugati világ szemében pogány, de hagyományaihoz és ősi vallásához ragaszkodó székelyeket keresztény hitükben. A szájhagyomány szerint ekkortól fordulnak elő csoportosan „szent” kezdetű helységnevek Székelyföldön.

Csíkszentkirály falurészekre, úgymond tízesekre tagolódik, melyek őrzik a falu régmúltját. A XV-XVII. században a tízeseknek, mint területi szerveződéseknek, pontosan körülhatárolt feladatkörük volt az illető település gazdasági-katonai életében. A tízesek tulajdonában voltak a szántóföldek, legelők, erdők. A tízes legfontosabb feladatköre azonban tíz katona kiállítása volt. A székelyeknél a katonai szolgálat jelentette a székely szabadság jogforrását és zálogát, amelyért adómentességet élveztek.

A hajdani tízesek összeolvadásával keletkezett a mai Csíkszentkirály. Poklondfalva, Tiva és Kincseszeg nevű tízesek ma már elvesztették hajdani (katonai, határőr) funkciójukat, napjainkban csupán a falu részeinek térbeli elhatárolására használják.

Községünk területe a névadást megelőzően jóval korábban lakott volt. A falu a Csíki-medence régészeti lelőhelyekben egyik leggazdagabb települése. Csíkszentkirály területén már az újkőkorból találunk emberi jelenlétre utaló nyomokat, de a bronzkorban, vaskorban, a népvándorlás korában, egészen a honfoglalásig folyamatosan lakott terület volt. A falu északi részén található kőbányában 1953-ban egy robbantás alkalmával tizennyolc darabból álló, Kr. e. II. századból származó ezüstkincs jelzi, hogy az Olt fölött emelkedő Omlás-tető törzsi székhelye volt egy nagyon fejlett vaskori népnek. Az ezüstkupákból, ezüstkarperecekből és ezüstfibulából álló kincseken görög, szkíta és kelta díszítések láthatóak. 1972-ben a Bukaresti Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek, ahol dák kincsekként tartják számon.

Csíkszentkirály régmúltját tízeseinek neve őrzi, kétségtelen, hogy a mai község több korábbi kis település (tízes) összeolvadásával jött létre. Poklondfalva, mint neve is jelzi, külön faluként szerepelt, melyet középkori írott források igazolnak. Poklondfalva feltételezett névadásának ideje II. Géza uralkodásának idejére (1141-1162) tehető, ugyanis ekkor történt a szászok Nagyszeben környékére való betelepítése, és innen a székelyek keletebbre való átköltözése. Bizonyított tény, hogy erről a vidékről beköltöző székelyek hozták magukkal Kézdi-, Orbai- és Sepsi-székek neveit. Valószínű, hogy így hozták magukkal a Poklondfalva nevet is, mely egy 1566-os adóbeszedési lajstromban Szászsebes egyik részeként szerepelt.

Csíkszentkirály egy másik tízesének neve Tiva. A tiva szó ősi pogánykori megnevezés, magyarul csermelyt, patakot jelent. E falurész valamikori különállóságát jelzi, hogy külön kápolnával és búcsúval rendelkezik. Tivával határos Ecken nevű dülő szintén egy korai település meglétére utal. Az Ecken név ótörök eredetű és egy korai székely nemzetség, az Örlőc-nemzetség egyik ága.

A többi csíki faluhoz hasonlóan, Csíkszentkirály első említése az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben történik, ahol a falu papja, mint „Paulus sacerdos de Sancto Rege" beszolgáltatja a tizedet. Az első írásos említést követően a következő kétszáz évben községünkről nem találunk feljegyzést. 1542-től, az erdélyi fejedelemség megalakulásától kezdődően, a Csíkszentkirályon élő Bors és Andrássy primor családoknak köszönhetően a falu neve számos birtokperes, birtokadományozási és egyéb okiratban szerepel.

E rövid, részleteiben nem egészen ismert településtörténet után kijelenthetjük, hogy Csíkszentkirály azon szentisváni rendelet nyomán jött létre, melynek alapján minden tíz falu köteles saját költségén templomot építtetni, úgy, hogy az ne legyen messzébb egy napi járóföldnél. Igy ez a plebániális falurész egyesítette azt a korábbi szórt településhálózatot, melyek ma Csíkszentkirály tízesei és szegei.

A jelenlegi közigazgatási besorolás szerint Csíkszentkirály község Hargita megyéhez tartozik. A széki közigazgatás alatt, 1849-ig, a falu Csíkszékhez tartozott, majd a rövid Bach korszakban Udvarhely megye része volt. Az 1867-es kiegyezés utáni vármegye rendszer kiterjesztéskor Csík vármegye Alcsíki járásának lett része. Az ekkor kialakított megye-járás rendszer a második világháború végéig megmaradt, annyi változással, hogy 1936-ban megalakították a jelenleg is létező falu-község hierarchiát. 1950-ben a kommunista diktatúra felszámolta a megyerendszert, és helyette a szovjet mintára létesített tartomány- és rajonfelosztást vezette be. Így hajdani Csík vármegye Csík rajonná alakult és először Sztálin Tartományhoz tartozott (Brassó székhellyel, mely az 1950-es években Sztálinváros nevet viselte), majd Magyar Autonóm Tartományhoz és végül 1960-tól Maros-Magyar Autonóm Tartományhoz. Az 1968-as közigazgatási reform során visszaállították a megyerendszert, és összevonták a községeket. Ekkor Csíkszentkirály községközponttá vált, hat szomszéd település hozzácsatolásával. A vasfüggöny leomlása után, többszöri próbálkozás után, 2004 tavaszán népszavazás útján a falvak szétváltak, így Csíkszentkirály újból önálló községgé vált.

Csíkszentkirály belső társadalmi életét évszázadokon keresztül a többi székely faluhoz hasonlóan, a hadkötelezettség és nemzetségi kötelékek szerepe határozta meg. Ez az adminisztrációs forma belső igazgató erőként működött. A községen átsöpört a történelem vihara, nem kímélték a háborúk, dúlások, járványok, forradalmak. Elődeink ott voltak minden olyan csatában, háborúban, melyet a haza szabadságáért vívtak. De részt vettek azokban a felkelésekben, melyeket elvesztett ősi szabadságjogaik visszaszerzéséért folytattak. Hunyadi János törökellenes hadjárataiban, Mátyás király győztes csatáiban ugyanúgy jelen voltak, mint János Zsigmond fejedelem és Izabella királyné mellett az erdélyi fejedelemség megszilárdításában. 1562-ben, amikor megnyirbálták szabadságjogaikat, akkor az önkényeskedés és elnyomás ellen szálltak síkra. 1669-ben, I. Apafi Mihály uralkodásának idején tatárok dúlták fel a falut. Az utolsó tatárbetörés Csíkba 1694 február 13.-15-én történt. Az ellenség megfékezésében a csíkszentkirályiak derekasan kivették részüket, Mirza tatár kán fiát Lestyán Miklós vezetésével a Zsögödi-szorosban állították meg. A csata emlékét őrzi a Vér-kápolna nevű dülő Csíkszentkirály-Zsögöd határában. Elődeink részt vettek II. Rákóczi György havasalföldi és lengyelországi hadjárataiban, II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcban, szolgáltak a Mária Terézia által sikeresen újjászervezett határőrségben. Ott voltak az idegen hatalmi érdekeket szolgáló háborúkban is: a Habsburgok franciákkal és más nemzetekkel vívott csatáiban, az örökösödési háborúkban, a napóleoni háborúban. 1848-ban a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” zászlója alatt indultak harcba a magyar nemzet függetlenségéért. Az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchiát szolgálták, harcoltak az I. világháborúban, 1920-ban átélték Trianon traumáját. 1940-ben üdvözölték a második bécsi döntést, majd végigszenvedték a II. világháborút.

Csíkszentkirálynak százegy első és második világháborús hősi halottja van, akik vérüket áldozták a magyar hazáért.

          

A csíkszentkirályi néptánc csoport fellépése a bárdudvarnoki kultúrális napon









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 80
Tegnapi: 44
Heti: 361
Havi: 394
Össz.: 348 010

Látogatottság növelés
Oldal: Testvérfalu
Bárdudvarnok bemutatása, turisztikai és kulturális programok - © 2008 - 2019 - bardudvarnok.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »