Sírok és csontok és az oltár_________
A 800 éves kolostor nyomában
Megtalálták az oltárt, a padlószintet, a falazatot, sírokat is feltártak, feltehetően a földesúr családjáét és a szerzetesekét, s rengeteg csontmaradvány került elő. Harangdarabokat is rejtett a föld és fémpénzeket, vereteket. A bárdudvarnoki Baráthegyen egy tatárjárás után alapított kolostor régészeti feltárása kezdődött el.
A falusiak emlékezete pontosan megőrizte, hol állt a kolostor, a kisgyermekek is meg tudták mutatni, hogy a szájhagyomány szerint, hol keltek át csónakon a szerzetesek a faluba a Bárdi patakon, aminek sokkal szélesebb volt akkoriban a medre.
Megtalálták az oltárt, a padlószintet, a falazatot
– Az év elején a megyei múzeum keresett meg minket azzal, hogy találtak pályázati forrást a feltárásra – mondta Bárdudvarnok polgármestere, Mester Balázs. – Rendkívül izgalmasnak találták a lehetőséget. Hogy elindulhassanak a munkák, az önkormányzatnak 30 százalék önrészt kellett állnia, ebben a segítségünkre volt a településen működő Porta Patis lelkigyakorlatos ház és Világos Krisztián atya, közösen álltuk a költségeket. Biztosra mentünk, mert írott források is alátámasztották a kolostor létét. Magam is láttam egy egyházi levéltárban, hogy a múlt században arról írt a helyi plébános, hogy még állnak a romok. Az ásatások másfél hónapja kezdődtek, de a munka java része még hátravan, a hosszú távú célunk az, hogy bemutatható állapotba hozzuk az emlékhelyet.
A falusiak emlékezete pontosan megőrizte, hol állt a kolostor, a kisgyermekek is meg tudták mutatni, hogy a szájhagyomány szerint, hol keltek át csónakon a szerzetesek a faluba a Bárdi patakon, aminek sokkal szélesebb volt akkoriban a medre.
– Az év elején a megyei múzeum keresett meg minket azzal, hogy találtak pályázati forrást a feltárásra – mondta Bárdudvarnok polgármestere, Mester Balázs. – Rendkívül izgalmasnak találták a lehetőséget. Hogy elindulhassanak a munkák, az önkormányzatnak 30 százalék önrészt kellett állnia, ebben a segítségünkre volt a településen működő Porta Patis lelkigyakorlatos ház és Világos Krisztián atya, közösen álltuk a költségeket. Biztosra mentünk, mert írott források is alátámasztották a kolostor létét. Magam is láttam egy egyházi levéltárban, hogy a múlt században arról írt a helyi plébános, hogy még állnak a romok. Az ásatások másfél hónapja kezdődtek, de a munka java része még hátravan, a hosszú távú célunk az, hogy bemutatható állapotba hozzuk az emlékhelyet.
Az ásatásokat Molnár István múzeológus-régész vezeti Aradi Csilla régész segítségével. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Rippl-Rónai Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert kétmillió forintot a munkákra.
– A prépostságot 1252-ben alapította Mojs somogyi ispán, aki később nádor lett – mondta Molnár István. – A gazdag főúr a családi nemzetségének központját alakította ki. Jól működő uradalmi prépostság lehetett, mert a jelek szerint háromszor is felújították. Nagyon érdekelt minket, mert premontrei kolostor kevés van a környéken. A török idők alatt lett romos, az újkorban még állt, aztán a helyiek kezdték elhordani. A leírások alapján tudjuk, hogyan nézhetett ki. A település kérésére kezdtük meg a feltárást egy geodéziai felmérés után. A templom keleti végén láttunk munkához. A szentély négyzetes alakú, két különböző oltár maradványait tártuk fel. Az alapokhoz viszonylag mélyre kellett ásni, mert az 1800-as évekből vastag törmelékréteg fedte a téglapadlót, de ez meg is védte a leleteket. Az épület belseje épen maradt. Másfél tucat középkori pénzt találtunk, a XIII. századtól a XVI. századig tartó korúakat. Gombveretek, ruhadíszek, kerámiamaradványok is előkerültek. A sírok feltárása zajlik, bár az esős időben szünetel a munka, később azonban szeretnék kiásni más kolostori épületeket is. A tervek szerint keresünk majd pályázati forrásokat, hogy folytatódhasson az ásatás.
Forrás: SONLINE.hu