Bárdudvarnok bemutatása, turisztikai és kulturális programok

Ha szeretnél pihenni, sok érdekességet megismerni látogass el Bárdudvarnok környékére

        Az óceán fogta meg a háromgyerekes Jakab-zarándokot

194001_camino-nagy.jpg

Öt és fél hónap alatt 3700 kilométert nem sokan gyalogolnak, még a híres Szent-Jakab-úton sem. Háromgyermekes édesanyaként, egyes egyedül végképp kevesen bátorodnak neki ilyesminek. Cey-Bert Tünde nem félt. Ment, és ment volna még tovább is. Az óceán állította meg.

Vagány, belevaló, talpraesett nő Cey-Bert Tünde, hamar kiderül ez róla, amint az azóta megtalpaltatott „caminós” bakancsában megjelenik. Előveszi a zarándokút svájci kiadású zsebkönyvét, és a Budapestről induló útvonalat mutatja Galícia fővárosáig, Santiago de Composteláig. Sokan járnak a zarándokúton, de a magyar főváros null kilométerkövétől csak kevesen húzhatják végig az ujjukat a kontinens térképén, keresztül Nyugat-Európán: „én ezen végig sétáltam.” Ezeregyszáz fénykép a bizonyság, az otthoni élménybeszámolóban még csak valahol Lébénynél és a hármashatár környékén jár.
Tünde egyszer már megjárta a Camino spanyolországi „francia útját”, mely a négy franciaországi szakasz találkozási pontjától Hispánia északi vidékén vezet a Szent Jakab-székesegyházig. E helyt találhatók a hagyomány szerint Jézus első vértanúként szolgáló apostolának földi maradványai.

Idősebb Jakab apostol, és öccse, János, a későbbi evangélista apjuk mesterségét örökölve halászként, a Genezáreti tó partján hálót javítottak, amikor Péter és András után őket is meghívta Jézus. Jakabot mint Mestere halála után a jeruzsálemi egyház fejét, aki ivott az Úr kelyhéből, Heródes Agrippa karddal végeztette ki, s mert eltemetni nem lehetett, tanítványai a testét szarkofágban hajóra rejtették, mely elsodródva Hispániában ért partot. Jeruzsálem és Róma után Compostela a harmadik legfontosabb úti célja a keresztény zarándoklatoknak. Már ezer évvel ezelőtt, a Szentföldre irányuló törekvések zátonyra futása után felértékelődött, s kedvelt búcsújáró hely lett. Somogyban Kaposszentjakab, s a lengyeltóti templom is őrzi nevét.

 

Jakab-zarándok vagyok, meg kell járnom a 3700 kilométeres Jakab-utat – meséli Tünde, amiből adódna a kérdés, hogy lesz valakiből Jakab-zarándok a szuperszonikus Facebook-korban, de a lendület viszi a történetet tovább.
Valamennyire, mondja, mint mindenki, ő is keresi az útját, így amikor tavasszal eldöntötte, elindul, nem gondolkodott sokat. Nem is tehette volna, időben kellett indulnia, hogy a hideg őszi éjszakák beköszönte előtt érkezzen. Október 16-án emelte magasba a vándorbotját és az emlékszalagot a székesegyház terén, amihez május 7-én kellett útra kelnie.

De hogy fogja bírni?, a kérdés benne is motoszkált. A pozitív választ abban találta meg, ami miatt sokan lebeszélték volna: vegetáriánus 22 éves kora óta, vékony alkatú, amiből nincs mit leadnia. Szalonna nélkül ennyit menni, kizárt!, cukkolták a faluban. Tünde viszont éppen a nyersen fogyasztott zöldségeknek, teljes kiőrlésű magvas bioterméknek köszönhetően érezte magában az erőt. Dietetikusként végzett, a másik képesítése gyógytornász, így van szakértelme a témában az elszánt asszonynak. A húsfogyasztást a test és szellem szennyezése mellett környezetszennyezőnek és fenntarthatatlannak is tartja, oly mértékű terület kell az állattartáshoz manapság. Van ország, ahol már adóztatják a húsevést, teszi hozzá, és arról is beszél, hogy a kiabáló állat életét elvenni fölösleges túlzás, hiszen annyi minden ehető van a világon. Ráadásul az iparosított világ modern embere úgy elszakadt a táplálékától, hogy csirkét csak csomagolva lát. Legalább nevelné föl, mint a párja teszi odahaza, megdolgozva az étekért. Tizennégy, tizenkét és nyolcéves lányait is a fenti szellemben nevel

194003_camino4.jpg

Tündével beszélgetve könnyű letérni az útról, amin elindultunk, s bár úgy gondoljuk, érdekes a bárdudvarnoki biogazdálkodói lét is, amit édesapja falujában (külön fejezet lesz ez mindjárt) meghonosítottak, maga őrölte lisztből süti a kenyeret is, de csak maradni kellene a zarándoklatnál! Következhet a levegőben maradt kérdés: hogy fogalmazódik meg a gondolat, „ha ugyanisigazi Jakab-zarándok vagyok...”
– Jakab-zarándoknak lenni különleges érzés – magyarázza. – Mágikus az „úton lét”. Ott lóg a hátizsákon a kagyló, a Camino jelképe, mely megtalálható végig Európában. Máshogy állnak hozzá az emberek ahhoz, aki ezzel a szimbólummal vándorol. Plébániák, templomok nyílnak meg, sokszor fogadtak be, de aludtam temetőben is. És ha szabad ég alatt töltöttem az éjszakát, igyekeztem úgy megtervezni a napomat, hogy esőben hamar fedél legyen fölöttem.

Osztatlan sikert nem aratott a családban az út terve. Meglepetés ez egy világutazó felmenőtől, de még édesapja, Cey-Bert Róbert, az író-tanár-gasztronómus távol-kelet-szakértő is le akarta beszélni róla.
– A család őrült ötletnek tartotta az elhatározásomat, féltettek, hogy nőként egyedül vágjak neki Európának, de azt gondoltam, ez mégis csak Nyugat: nem féltem semmitől – mondja. – Imádok utazni, imádom az ismeretlent, a kihívást, tűzön-vízen átmegyek az elhatározásomért. Így nem is volt igazán kellemetlen csalódásom, mert amit vártam, azt találtam, s el tudtam fogadni a nehézséget is.

194004_camino3.jpg

Naponta 25-30 kilométert gyalogolt nehéz pakkjával, amiben a hálózsák mellett ruhákat és ételt cipelt. Az adott ország Jakab-bédekkereit, kis ajándékkal a gyerekeknek, mindig hazapostázta. De így is 15-18 kilogrammot vitt. A súlyt zenedoppinggal csökkentette, Vágtázó Halottkémeket és Vágtázó Csodaszarvast hallgatott, a mitikus népzene ikonjait. Nagyobb városokban, Salzburgban, Le Puy-ben, s előtte Genfben is két napot töltött. A svájci nagyvárosba a barátokhoz „hazaérkezett”, középiskolás koráig itt volt az otthona. Édesapja 1956-ban a fővárosban harcolt, s Táncsics-gimnazistaként emigrálni kényszerült. Elzászi lányt vett el, Tünde és öccse magyarul és franciául együtt tanult meg, németországi és kaposvári gimnáziumban tette hozzá a németet és az angolt.
A Jakab-zarándoknak a hite is különleges. Egyik hitben sem vert gyökeret, Jézus tanításait nagyon tiszteli, de a buddhizmusban hirdetett lélekvándorlás is szimpatikus neki. Miután az igazságtalanságokat nehezen viseli, ez magyarázatot ad sok mindenre: aki most rossz helyre született, annak egy új élet ad reményt, hogy méltó legyen a magasabb minőségre.

– Hiszek a sorsban. Ami nehézséget, küzdelmet kapunk, mind arra való, hogy megéljük, mert a rossz élmények is fejlesztenek, tökéletesítenek.
Santiago de Compostelához közeledve lett nagy az ijedtség: mi lesz, ha véget ér az út? Hová megy majd tovább? A katedrális előtt döbbent meg mindazon, amit maga mögött hagyott. A vízhólyagokat az emberek feledtették, akik körbeállták, kérdezgették. Nem érzett fáradtságot, nem esett nehezére az út. Ment volna még tovább. De egyre többet gondolt a hazaiakkal, a gyerekekkel, akik a nyáron táborban voltak, s a Balaton-átúszáson. Ezekből kimaradt, de távolléte, az az érzésünk, igazoltnak tekinthető.
És ehhez még az öt és fél hónapos „történet megérkezését beváró” másfél havi önkéntes munka sem kellett volna az Ibériai-félsziget legfelső csücskében.

– Nem lehet hirtelen megállni, ez valamiféle zarándoktörvény – mosolyog, s szemeiben talán már egy következő történet képe csillan. Hiszen úgy érzi, mintha el sem ment volna egy pillanatra sem.
A szalonnapártiak egyébként tévedtek: a spanyolországi „franciaúton” Cey-Bert Tünde fogyás helyett mindig felkap pár kilót...

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 57
Tegnapi: 53
Heti: 179
Havi: 1 163
Össz.: 499 069

Látogatottság növelés
Oldal: Jakab zarándok
Bárdudvarnok bemutatása, turisztikai és kulturális programok - © 2008 - 2024 - bardudvarnok.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »